“Shoppingoltam”
A mai nap egy elég erős “agyfasz” kategóriájú jelenséggel kezdődött már hajnali 5-kor, ugyan is ekkor ért haza a szobatársam valami buliból ahol volt, nem gyengén illuminált állapotban. Felébredtem a kulcsra a zárban, hát mosolyogtam egy jót magamban, most az ilyen megtörténik. Na de ami ezután jött az már nem csalt éppen mosolyt az arcomra.
Ugyan is épphogy lerúgta a cipőjét és leöltözött, majd befeküdt az ágyába, elkezdett érdekes hangokat produkálni, és kirohant a mosdóba. Na a hangoktól már fordult egyet a gyomrom, de még kibírtam, mert erős vagyok, és nem először hallok ilyeneket. Mondjuk álomból frissen felébredve nem ilyet hal szívesen az ember. Ezután visszajön a szobába, gondoltam de jó, benyomja a szunyát és ennyi. Persze nem. Felült az ágyába, ablakot kinyitja, mondom magamban csak ki ne essen amíg végzi a “dolgát”, hát nem jött össze mert az ágya elé hagyott két tócsát. És befeküdt aludni. Itt jött be az agyfasz nálam, felkeltem, és kimentem a konyhába szellőztetni az agyamat. Kb. 1 órát. Aztán visszamentem, láttam, hogy végre alszik, tócsák ott vannak, de ablak eléggé nyitva, hogy a szagot ne érezzem. Ok…alvás nekem is, bár még mindig kavargott a gyomrom. Aludtam kb. 10-ig, majd felkeltem, gyorsan összekaptam magam, mert iszonyatosan bennem volt az idegesség, és tudtam, hogy senkinek nem lesz jó ha én itt maradok.
Azért még finoman felkeltettem, és közöltem vele utána, hogy ezt nagyon fel kéne takarítania mire visszaérek kb. 2 órás határidővel. Az elején még nem fogta fel, hogy mit is akarok, de megint elmondtam neki, és akkor talán felfogta. Persze nem ordítva, vagy bármi…szépen higgadtan kimérten nyugodtan. Hadd érezze, hogy ez most halál komoly.
Ok…menjen bulizni nyugodtan, az engem nem zavar. Igyon is amennyi jól esik rendben. De amit leművelt az nagyon nem nyerte el a tetszésemet…igaz szerencsétlen már minden nap itthon volt, és iszonyat az agyamra ment. Nagyon nem tudok vele mit kezdeni. Na de hát ez van. Mindegy…már csak durván 2-3 hetet kell vele kibírnom, ha minden igaz június közepén haza megy törökbe.
Na szóval. A fennmaradó időt azzal töltöttem, hogy kilátogattam az egyik nagyobb bevásárló központba itten, név szerint a Gasometer-be, amelynek saját metró állomása is van. Hát…nagy. Hatalmas! Sosem voltam oda a plázákért amúgy, de hajtott a kíváncsiság, hogy mi minden van benne, így hát bementem. DM, Spar, McDonald’s, a szokásos dolgok, ruha boltok, és persze ide költözött május 3. óta a Klangfarbe hangszerbolt, így náluk tettem egy hosszabb látogatást, és még mindig csak ámulok bámulok, hogy mennyi mindenük van.
Ezután ott az egyik ételbárban gyorsan megebédeltem, aztán visszajöttem a koliba. Konstatáltam, hogy fel lett takarítva a két folt, szobatársam meghúzta magát az ágyában a laptopjával, és nem nagyon kommunikált velem, gondolom szégyellte magát, hát van is miért. Mindegy. Egy órát pihentem, utána gondoltam egyet, és elindultam becserkészni a Maria Hilfer Strasse-t, ha már annyira nagy bevásárló utcának mondják. Hát az is.
Akkora embertömeg hömpölygött az utcán, hogy egy-két szakaszon elég nehéz volt elférni. Szerintem a bécsiektől kezdve az utolsó turistáig mindenki megfordul itt legalább egyszer az életében. Rengeteg bolt, meg kávézó, és minden egyéb itt található, na szuper meg társai, viszont semmi olyan bolt ami engem konkrétan érdekelt volna. mondjuk volt egy tervem, és inkább ahhoz tartottam magamat. Irány a Nexus!
A Nexus (Zollergasse 13)ugyan is az egyik “gothic shop” (avagy gót bót’) itt Bécsben, és hát huhh. Nagyon tetszik a hely. Bementem, dübörgött az EBM/Dark electro zene, és mindenütt rohangáltak az emberek, nézegettek ruhákat, könyvek, kiegészítők, játékfigurák, CD-k, DvD-k. Elég szép nagy a választékuk. Most árakat nem igazán tudok hasonlítani, mert otthon ilyen boltban még nem voltam, max “mezei rocker boltban”, de hát ez két külön műfaj. Innen haladtam tovább a Totem-be.
A Totem egy pár lépéssel arrébb található, ahogy távolodunk a Maria Hilfer-től. Kicsi bolt, elég homályos megvilágítással, na de ez iszonyat jól illeszkedik a tartalomhoz. Black/Death metál lemezek főleg, meg egy-két elvetett gyöngyszem is található itten, mint ahogy nekem is sikerült szert tennem egy eredeti Jesu-Opiate Sun, és egy Ulver-Perdition City-re. Ezenkívül vettem egy könyvet is, kíváncsian várom, hogy jól saccoltam meg, hogy tetszeni fog-e. A társadalom és a halálhoz való viszonyulást tárgyalja. Érdekesnek ígérkezik.
Vásárlás után buszra pattantam, és visszajöttem a koliba. Szobatársam elment eddigre, nem is bántam kell ez a kis magány. Főleg a reggel után. Igaz két nagy folt még mindig látszódik a padlón, nem tudom hogyan takarította fel de mindegy, legalább nem büdös!
Lehet, hogy írok megint egy album ismertetőt, mert már nagyon ideje lenne, hiszen az elmúlt 3 hónapban (nagyjából) csak a bécsi eseményeket taglalom itten. Meg különben is. Jesu!!! Eredetiben! Hát ilyet Magyarisztánban nagyon nehezen tudna beszerezni az ember. Max netes rendeléssel, itt meg. No mindegy.
